Év elején írtunk utoljára itt a blogon Egyiptomról, amikor is még az alkotmányról való népszavazás küszöbén állt az ország. Azóta eltelt jó néhány hónap és nyár elején lezajlott az újabb elnökválasztás is, amit a várakozásoknak megfelelően Al Sisi tábornok nyert meg (megszerezve az érvényes szavazatok 96%-át). Az új elnökkel szembeni legnagyobb elvárás az volt, hogy stabilitást és fejlődést hozzon a 3 éve tartó felfordulásba, hogy csökkenhessen a politikai bizonytalanság és végre a makrogazdasági problémák megoldására lehessen koncentrálni. A mostanában megjelent elemzések és cikkek alapján pedig úgy tűnik, hogy ennek megvalósításában nagyon is jó úton jár az elnök, és egyáltalán nem riad vissza a komoly reformoktól. Megkezdte az állami segélyek csökkentését és az adónövelést, valamint olyan infrastrukturális beruházásokat tervez, amelyek jelentős bevételeket jelenthetnek az országnak és csökkenhetik a munkanélküliséget.

sisi.jpg

Al-Sisi szerint egyre fenntarthatatlanabbá válik a költségvetési kiadások 30%-ára rúgó segélyezés, mivel Egyiptom a 2000-es évek eleji olajexportőr szerepből a megnövekedett fogyasztás miatt olajimportőrré vált. 2005-2006-ban a kormány energiaár-támogatást vezetett be, amely a növekvő olajárakkal olyan mértékűre duzzadt, hogy egyre kevesebb pénz maradt az állami beruházásokra. Azonban az elnök most az aláírt költségvetési tervezetben azt az ambiciózus tervet tűzte ki maga elé, hogy a költségvetési hiányt a jelenlegi 14%-ról 10%-ra csökkentse. Ehhez pedig már el is kezdte megnyirbálni az üzemanyag és elektromos áram támogatásokat, sőt jelentős ÁFA módosításokat is tervez. Az eddigi népszerűtlen intézkedéseket még sikerült lázadások nélkül keresztül vinnie, kérdéses, hogy a többi megszorítás kapcsán is ilyen elnéző lesz-e az egyiptomi nép.

Ami pedig a nagy beruházásokat illeti, gigaprojekt keretében bővíti ki az elnök a Suezi csatornát, amely 1 millió új munkahelyet teremt az egyiptomiaknak, és a várakozásai szerint 13 milliárd dollárra növeli a csatorna mostani 5,3 millárd dolláros éves bevételét. A 8,5 milliárd dolláros projekt finanszírozásához 5 éves kötvényeket bocsátott ki az állam, melynek túlnyomó részét egyiptomi kisbefektetők jegyezték le a 12%-os adómentes hozamért cserébe. Persze hogy a gigaberuházás majd valóban megtérül-e vagy csak az elnök megalomán ambícióit szolgálja, azt nehéz most még megítélni.

Az egyiptomi részvényindex Morsi elnök 2013. júliusi elűzése óta egészen most októberig töretlenül emelkedett és megduplázta az értékét. A nagy árfolyamemelkedés az értékeltségen is nyomott hagyott. Előretekintő P/E-ben jelenleg 12-es szinteken van az egyiptomi piac, ami önmagához képest már elég drágának mondható, és a fejlődő piaci univerzumban is találunk olcsóbb célpontokat. Az árfolyamemelkedést többnyire a helyi szereplők generálták, mivel a külföldi befektetők bizalma még nem állt teljesen helyre a felkelések idején tapasztalt likvidálási problémák miatt. Akkor ugyanis rengetegen megégették magukat a pánikeladások során, mivel hirtelen akkora nyomás helyeződött az egyiptomi fontra, hogy a befektetők visszakaphassák a dollárbfeketetéseiket, hogy átváltási korlátozásokat vezettek be, amely azt eredményezte, hogy hosszú hónapokig nem lehetett hozzájutni az egyiptomi papírok eladásából származó pénzhez. Azonban ezeket a korlátozásokat feloldották és újra szabadon lehet kereskedni az egyiptomi piacon. Mi azonban a mostani szinteken már óvatosak lennénk, habár a megkezdett reformok, a forradalmi hangulat lecsillapodása és az IMF-fel való kapcsolat esetleges szorosabbra fűzése pozitív katalizátorok lehetnek a részvénypiac további emelkedésében. Nem mellesleg Egyiptomnak a csökkenő olajár is kedvez és az előrejelzések szerint jövőre 3,5%-kal, a következő években pedig akár 5-6%-kal is bővülhet az egyiptomi GDP.

index.gifEgyiptomi részvényindex, Forrás: Bloomberg